Hogyan kommunikálsz a siker érdekében?

A családban após, anyós, vagy munkahelyen egy kollégád, főnököd mindig megtalál valami extra sürgős elvégzendő munkával. Mindig te vagy aki a szomszédnak is segítségére van, mert persze sosem mondasz nemet, inkább átszervezed a magánéletedet, vagy akár még háttérbe is szorítod, lemondod a saját programjaidat. Fogod a fejed hogy majd miként oldod meg, mert persze nem volt bátorságot nemet mondani, hangot adni a tiltakozásodnak. Csak belül fortyogsz, őrlődsz. Nem jó ez így hidd el. Ha ezt így folytatod, előbb utóbb ki fogsz borulni és pont nem akkor amikor indokolt lenne, hanem valami apróságon húzod fel magad, hogy na most aztán eddig és ne tovább. Senki nem érti most miért lettél ilyen ingerült, eddig mindig olyan kis készséges és kezes voltál. Mi történt?

Tudd hogy akkor passzív a kommunikációd (és egyáltalán nem érted dolgozik) ha saját érzéseidet és vágyaidat nem fejezed ki, csak szolgamód teszed amit kérnek tőled. Talán megfelelési vágyból. Talán mert így szoktad meg hogy neked nem lehetnek prioritásaid…

Passzív-agresszív a kommunikációd ha csak kerülő úton mered kifejezni az érzéseidet, vágyaidat: morogsz az orrod alatt, puffogsz, csapkodsz, vagy hátráltatod a kiadott feladat elvégzését és csak azért sem úgy csinálod ahogy kérték, hanem ahogy te akarod. Esetleg szarkasztikusan reagálsz, cinikusan válaszolgatsz. Ilyen például az is mikor beszólsz, hogy "úgysem volt más dolgom, épp ráérek..." aztán bosszúsan de azért megteszed.

A múltkor például kinyitotta nekem egy férfi az áruház bejárati ajtaját én beléptem rajta, időm sem volt megszólalni, ő meg azonnal elítélően, gúnyosan morogta hogy "Szívesen máskor is hölgyem!". Mindezt csak azért mert nem akkor és úgy köszöntem meg neki a szívességet amikor és ahogyan ezt ő jónak látta volna. Utána én erre már nem is tudtam mit reagálni, nem tudtam hova tenni. Az ember ilyen szívességet szemkontaktussal, mosollyal, fejbiccentéssel is akár meg tud köszönni úgy hogy az pozitív eredményt hozzon. Itt nem. Erre esély sem volt. Tudod miért, mert ez az ember eleve kereste hogy hol kötekedhet. Nyilván nem tudatosan, de attól még így tett.

A cél saját érdekünkben az asszertív kommunikáció lenne mindenkivel és minden helyzetben, ami azért lássuk be 100%-ban nagyon nehezen megvalósítható. Sokan nem is így tanultunk meg kommunikálni, én egészen biztosan nem asszertiv kommunikációt hoztam otthonról, de amint látom a magam példáján, ezt pótlólag felnőttként is elsajátítható. Teljesen természetes ha bizonyos helyzetben agresszívak vagyunk mert feldühítettek, mert ott és akkor ezt így a könnyebb lereagálni. De aztán lehiggadva át lehet térni az egyértelmű tisztázásra.

És akkor nézzük hogy mi is az asszertivitás, ami ugye a célunk lenne a kommunkációban. Ez azt jelenti hogy az érdekeidet oly módon érvényesíted, hogy egyúttal mások igényeit is figyelembe veszed. Megvizsgálod a dolgokat más nézőpontból is. Nem tüzelsz csípőből egy vélt sérelemre, hanem egy pillanatig elgondolkodsz rajta hogy vajólában mi is történhetett. Lehet hogy más szemszögből a másiknak van igaza? Vagy neki is? Ezt rutinossá lehet tenni tudatossággal és odafigyeléssel. Így már valóban a másodperc tört része is elég tud lenni hogy felnőtt módon asszertíven kommunikálj.

Elsőként nézd meg hogy vannak-e az alábbihoz hasonló viselkedéseid, tedd fel magadnak őszintén az alábbi kérdéseket. Ha magadra ismertél bennük és szeretnél ebből kilépni akkor szívesen segítek neked elsajátítani az asszertív kommunikációt, amivel nagyban megkönnyítheted a saját életedet, és lecsökkentheted a konfliktusos helyzetek intenzitását is. Akár a magánéletedben, a gyerekeiddel, családoddal, vagy a munkahelyen egyaránt.

1. Mikor véleményt kell nyilvánítani akkor nyíltan, őszintén, higgadtan teszed meg?
2. Figyelembe veszed esetleg a másik fél szemponjait is, vagy csak a magad szemszögéből tudsz reagálni?
3. Tudsz-e határozottan reagálni, kiállni a véleményed mellett, vagy el lehet téged bizonytalanítani? 4. Végig hallgatod-e a beszédpartnered mondandóját, vagy igyekszel a szavába vágni hogy te beszélhess?
5. Kiborulsz-e, vagy higgadt tudsz maradni egy nézeteltérés során?
6. Addig veszekedsz, míg valamelyikőtök fel nem adja a vitát? És többnyire azt szeretnéd hogy a másik legyen az?
7. Tudsz-e későbbre halasztani egy vita megbeszélését? Akkorra mikor már mindketten lehiggadtatok.
8. Mindig lenyeled az ellenvéleményed és nem konfrontálódsz?

Nyugodtan vizsgálódj saját kérdésekkel is. Ha tudatos vagy akkor előbb utóbb észreveszed hogy hogy milyen módon kommunikálsz, és a konfliktusoknak hol van az oka.