A halogatás csapdája!

Hogyan is van ez?
Tegyük fel hogy el kell végezned egy elvállalt munkát, de valahogy csak nem akarsz a végére jutni, helyette inkább elkezdesz valami mással foglalkozni. Mint amikor a gyerekek tanulás helyett játszani, tévézni kezdenek. A feladat helyett hirtelen elkezded szeretni a vasalást, mosogatást, rendrakást, fűnyírást és még sorolhatnám. Ugye hogy van így néha? Vagy rájössz hogy le kell nyírni a füvet. De most azonnal! Ugye ismerős?

A halogatás gyakran nem időhiány miatt alakul ki, esetenként csak annyi az oka hogy túl sok a dolgod, túl nehéz a feladat, vagy túlvállaltad magad és azt sem tudod merre menj, merre indulj, melyik feladatot válaszd elsőként. Nem tudsz fontossági sorrendet felállítani, ezért inkább el sem indulsz pedig tudod hogy kellene.

Honnan tudod hogy tényleg halogatsz?

Onnan, hogy hirtelen vonzóbbá válnak más, amúgy lényegtelen, elhalasztható vagy egyenesen a "nemszeretem" kategóriádba sorolható feladataid és inkább foglalkozol ezekkel, ahelyett hogy tényleg az adott feladatra koncentrálnál. Mindig a könnyebb feladattal indítasz, pedig tudod hogy máshogy kellene, lehet hogy épp rossz döntést hozol de könnyebb a lelkednek így. Tudod miért? Mert sokkal könnyebb egy olyan "nemszerem" de már rutinból megoldható feladatot elvégezni, mint szembenézni azzal a félelmeddel hogy esetleg nem tudod jól, nem tudod határidőre megoldani az adott feladatot. Például nehezedre esik tanulni, nem megy a fejedbe a tananyag, ezért inkább böngészel a neten, mert az szórakoztatóbb. Könnyebb egy pillanatnyi rossz érzéssel, lelkiismeretfurdalással szembenézni mint egy valamikor majd holnap vagy később felmerülő nehézséggel, rossz érzéssel. Tulajdonképpen nem maga a feladat halogatása bennünk a cél hanem tudat alatt az, hogy minél később éljük át az adott félelmünket. Tehát a félelmeiddel, a vélt hiányosságoddal, a vélt hozzá nem értéseddel, a vélt elégtelenségeddel nem tudsz szembenézni. Frusztrál és inkább elhalasztod hogy ne is stresszeljen. Elhalasztod, pillanatnyi megnyugvást ad az hogy másfelé figyelsz, de valahol magad is tudod hogy ez egy csapdahelyzet, egy ördögi kör. Mert aztán meg majd azon szorongsz hogy a halogatás miatt már tényleg nem tudod időre megcsinálni a feladatot, vagy nem marad időd információkat, adatokat gyűjteni, segítséget behívni ahhoz hogy valóban meg tudd csinálni amit kell. Ettől megint csak szorongsz, lehet hogy még jobban mint a halogatás előtt. Tudod, és te mégis halogatod.
Mit halogatsz? Az ÉRZÉST, a szembenézést halogatod, nem a feladatot.
A halogatás megszűntetésére vannak eszközök, ezekkel magad is tudsz hatékonyan előrelépni, segíteni magadon, de ha úgy érzed hogy egyedül nem megy, szívesen végigkísérlek a folyamaton.